A hangyákban élő parazita

Még alattomosabbá teszi a zombihangyákat a klímaváltozás

Tartally András a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa több, mint száz évvel a leírása után talált meg Magyarországon új fajként egy hangyákon élő gombát, amely szőrszálakhoz hasonlatos módon fedi be a hangyákat. Kiderült, hogy a gombával fertőzött egyedek kevésbé bírják a szomjazást. Bajomi Bálint felvétele — Melyik hangyafajjal foglalkozik?

Milyen felfedezést tett ezzel a fajjal kapcsolatban? Eredetileg a Maculinea hangyaboglárka lepkékkel foglalkoztam, amelyek hernyói Myrmica bolyokban fejlődnek.

• Hangya gombás parazita Hogyan jönnek ki férgek a tabletták után
• Parazitaellenes mérgező
• Támogasd a Qubit munkáját!

Róluk írtam a doktori disszertációmat. Utánajártam a dolognak és kiderült, hogy a gombát Rickia wasmannii-nak hívják, a Laboulbeniales-ekhez tartozik — ez egy ismert gombacsoport.

Manipulatív vírusok és agyevő cinkék — zombik az állatvilágban Stvorecz Adrián Az állatvilágban viszont nem ilyen egyszerű a helyzet: számos olyan faj létezik, amely egy másik állatcsoport egyedeit teszi engedelmes zombivá valamilyen biológiai trükk segítségével.

Felfedezésem nyomán A hangyákban élő parazita és Romániára is új fajként került elő ez a gombafaj. Most egyelőre úgy látjuk, hogy egyaránt szó lehet szimbiózisról és parazitizmusról is.

Van ugyan egy vizsgálatunk, és egyéb kollégák vizsgálata is azt mutatja, hogy a hangyák túlélése a gomba hatására valamelyest csökken.

Egy kísérletünk a hangyákban élő parazita például nem adtunk inni a hangyáknak, és megnéztük, hogy mennyi idő alatt pusztulnak el.

Meglepett az ugrópók sereg! - Empires of the undergrowth

Ez hasonló a vérvételhez, ahol egy kísérlet érdekében magát az organizmust nem bántjuk számottevően, de a sejtjeiből valamennyit elpusztítunk. Persze attól még nem jó érzés végignézni, ahogy a kiszáradás miatt egyre kevésbé mozognak a hangyák. Aki azért megy biológusnak, mert szereti az állatokat, sokszor szembesül hasonló helyzetekkel, így például talajcsapdázáskor és fénycsapdázáskor is. Viszont kérdés, hogy a természetben, ahol a hangyák le tudnak ásni a nedvesebb talajrétegekbe, van-e gyakorlati jelentősége ennek a jelenségnek.

Ugyanakkor felmerült bennünk egy másik kérdés, hogy akár pozitív hatása is lehet ennek a gombának a hangya túlélésére bizonyos körülmények között.

Lehet, hogy ennek hátterében az áll, hogy a gombának szüksége van erre a nedvesebb közegre. Ugyanakkor felvetettük, hogy akár az is megeshet, hogy a hangyák számára a nedvesebb területeken előnyösebb a gomba jelenléte és ezért ott jobban megtűrik magukon és egymáson a hangyák sokat tisztítják magukat és egymást és eközben feltehetően könnyedén eltávolíthatnák akár a gombát is.

Nemrégiben kezdtük el kutatni ezt a kérdést.

A fentiek után nem a hangyákban élő parazita módon az jött ki, hogy a fertőzött hangyák tovább isznak. Magyarul az biztos, hogy a hangyagazda vízháztartását valamilyen módon módosítja ez a gombafaj. Egy további érdekesség: Johan Billen, Xavier Espadaler és Simon Tragust külföldi kollégákkal együttműködve megnéztük, hogy a gomba vajon mennyire nőhet bele a hangyagazdába.

Az elektronmikroszkópos és fénymikroszkópos vizsgálatok során, főleg metszetek készítésével derült ki, hogy a kitinkutikulát kültakarót nem töri át a gomba.

Levélről a fára

Itt merülnek fel a nagy megválaszolatlan kérdések. Vonnak-e el egyáltalán tápanyagot a gazdától? Ha nem a gazdától szerzik a tápanyagokat, akkor pontosan honnan? Senki nem tudja még ezekre a kérdésekre a választ, amiket mi most boncolgatunk.

Eddig erről a gombáról leginkább csak leíró jellegű cikkek jelentek meg, melyek jelentik a fajt egy-egy újabb országból. Utána alig kutatták. Viszont például bogarakról és legyekről jól ismertek egyéb Laboulbeniales fajok is. Például munkatársam, Pfliegler Walter, nemrégiben találta meg hazánkra új fajként a Harlekin-katicán a Hesperomyces virescens nevű fajt.

Báthori Ferenc most találta meg a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának gyűjteményében a Camponotus aethiops lóhangya ráncok és férgek a Kárpát-medencére új Laboulbenia camponoti nevű gombát, melynek eddig csak néhány lelőhelye volt ismert Indiától Spanyolországig.

Másrészt az adott hangyaegyedek is általában erősen fertőzöttek: nem csak egy-egy szál nő rajtuk, hanem gyakran sok száz. Így a hangyákból jól lehet a kísérletekhez nagy mennyiségű, különböző mértékben fertőzött, de rokon egyedet gyűjteni.

Mindezért a hangyák nagyon jó modellorganizmusok lehetnek az olyan kérdések megválaszolására, hogy a Laboulbeniales gombák milyen kapcsolatban lehetnek a gazdáikkal.

Még alattomosabbá teszi a zombihangyákat a klímaváltozás - Parazita hangya

Itt hangsúlyoznom kell, hogy nem csak a Rickia wasmannii-Myrmica scabrinodis, hanem általában a Laboulbeniales-gazda kapcsolatokról is minimálisak az ismereteink. Ez egy többkirálynős hangyafaj. Ügyelünk arra, hogy mindig hagyjunk ott elég királynőt és dolgozót, és ne pusztítsuk onnan ki se a gombát, se a hangyát és az esetleges egyéb érdekes hangyavendég fajokat, mint a Maculiea boglárkalepkék hernyóit, vagy a Microdon myrmicae zengőlégy lárváit.

Aztán laborban, úgynevezett formikáriumokban mesterséges hangyafészkekben helyezzük el őket — ezek a fészkek betonból készülnek. Ott etetjük őket tenyésztett csótánnyal és mézes vízzel.