Az állati paraziták evolúciójának folyamatában.
Az állati paraziták evolúciójának folyamatában ember szerepe az evolúció folyamatában A modern emberi populációk evolúciója Az emberi faj biológiai értelemben is folyamatosan evolválódik. Hasonlóan más élőlényekhez, e faj evolúcióját is döntően befolyásolja a szelekció, az adaptáció, a különböző, előzőleg elkülönült populációk tagjainak vándorlása és szaporodása más populációk tagjaival.
Az evolúciós folyamat kimenetelét, rátáját a kulturális és technikai tényezők is jelentősen befolyásolják.
Az ember természetes szelekciója kevésbé érvényesül. Néhány súlyos betegség azonban még ma is letális, kiküszöbölve a beteg emberek továbbszaporodását. Az orvostudomány fejlődése, a mesterséges immunizálás lehetősége az emberiség egyre nagyobb körében teszi lehetővé az eddig természetes szelekciót jelentő betegségek elleni védekezést. Egyre több ember válik a gyógyszerektől függővé.
Navigációs menü
Csökken a genetikai adaptáció, a természetes rezisztencia kialakulásának lehetősége. Lehetőség nyílik számos öröklődő betegség korai felismerésére, az embrió továbbfejlődésének megakadályozására. Ez nemcsak a homozigóták, hanem a fenotípusosan egészséges, de hordozó egyedek kiszűrését is jelentheti. A szaporodás természetes menetébe való beavatkozás révén az egypetéjű ikrek aránya növekvő trendet mutat.
Az emberi populációk adaptálódtak a legkülönbözőbb élőhelyekhez és táplálékkészlethez. Ez az evolúciós folyamat például a különböző táplálékforrásoknak megfelelő enzimkészletek kialakulását is maga után vonta.
A sarlósejtes vérszegénységet okozó gén elterjedése.
Ennek megfelelően nem minden emberi populáció rendelkezik ugyanazzal az enzimgarnitúrával. A kórokozókkal és parazitákkal szembeni ellenálló képesség is eltérő, így a felgyorsult migrációból eredően ez számos esetben súlyos veszélyt jelent egyes emberi populációkra.
Földünkön bizonyos mikroorganizmusok kivételével az emberi fajnak van a legnagyobb elterjedési területe. A Homo sapiens mintegy 40 évvel ezelőtt Európa és Ázsia területén már széles körben elterjedt. A jégkorszaki körülmények tették lehetővé, hogy Kelet-Szibériából szárazföldi hídon át jusson el az észak-amerikai kontinensre, ahol hamar elterjedt. A szigetvilágok meghódítása általában csak az utóbbi néhány ezer évben zajlott le. A földrajzi elszigetelődés a populációk számos tulajdonságában eltérésekhez vezetett.
A folyamat az idő viszonylagos rövidsége miatt nem járt speciációval. Az emberi faj migrációja és a különböző populációk génállományának keveredése ma különösen intenzív folyamat. Az ember hatása más élőlényekre Az ember megjelenése, népességének jelentős emelkedése kihatott más élőlények evolúciós folyamataira. Feltételezések szerint a negyedidőszakban felgyorsuló fajkihalás — a környezeti tényezők változása mellett — az ember hatásának is betudható.
E hatások közül a vadászat említendő első helyen. Az ember növekvő népességét élelemmel kellett ellátni, és ez számos állatfaj populációjának létszámát kritikus mértékben csökkentette. Ismeretes a szárazföldi, nagy testű emlősök és a röpképtelen madarak kipusztítása. A ma emberének technikailag tökéletesedett vadászati eszközei és módszerei féktelen irtásokhoz vezettek, és sajnos jelenleg is folynak.
A tengeri élőlények közül elsősorban a nagy testű emlősök egyedszáma csökkent drasztikusan. Az édesvizek élőlényei igen érzékenyen reagálnak az emberi hatásokra. Az elkülönült tavak élővilága különösen veszélyes helyzetben van. Számos endemikus faj él ezeken az élőhelyeken.
Megvan az első olyan állat, ami nem lélegzik
A Bajkál-tóban közel endemikus faj élt, főleg halak és gerinctelenek. Az utóbbi évben a Viktória-tóhoz hasonlóan az endemikus fajok száma rohamosan csökken.
A vízi élettérben bekövetkező ilyen események egyrészt a túlzott lehalászásból erednek, de legnagyobb problémát a fokozódó környezetszennyezés jelenti.
Az ember nagy területekre kiterjedően megváltoztatja az élőhelyeket. A növénytermesztés és az állattenyésztés elterjedésével együtt jelentős területeket égettek fel, vontak művelés, legeltetés alá.
Még több cikk
A folyamat pazarló módon mind a mai napig tart. Legsérülékenyebbek a trópusi esőerdők, melyeknek pusztítása nem csupán az ott élő szervezetek eltűnésével jár együtt, hanem többek között megszűnik ezeknek az erdőknek a légkör összetételében és a földi klíma szabályozásában betöltött szerepe.
Az emberi tevékenység számos élőlény számára új kevergetve a férgeket nyitott meg a mezőgazdasági, illetve a lakott területeken. Igen sok gyomnak minősített növény, kártevőnek ítélt féreg, puhatestű, ízeltlábú, madár és rágcsáló szaporodott el, gyakran jelentős kárt okozva az embernek. A földrészek közötti kereskedelem, a kolonizáció az adott helyen új fajok behurcolásával, megtelepedésével pl. Ez egyes helyeken, különösen a szigeteken az őshonos élőlények egy részének kipusztulásához vezetett.
Hasonló hatású volt a kórokozók és paraziták széthurcolása Földünk szinte valamennyi területére. A tudatos betelepítések többsége sem az állati paraziták evolúciójának folyamatában egyértelmű sikerrel, amelynek intő példája lehet az Ausztráliában bekövetkezett események sorozata.
Mindezek a hatások az élőlények hosszú időn keresztül eddig kialakult adaptációs típusait igen rövid idő alatt felboríthatják. A fajok egy része nem képes ilyen gyors adaptációra, ezért fennmaradásuk kérdésessé válik. A környezet fokozódó szennyeződése a mezőgazdasági és ipari tevékenység, az urbanizáció révén az állati paraziták evolúciójának folyamatában emberiség legnagyobb vétségei közé tartozik. Az élővilág tönkretétele elkövetőjére is visszahat. A toxikus anyagok koncentrációjának emelkedése fajok, közösségek kipusztulásához vezet.
National Geographic Magyarország Igen különleges életmódú az, a mindössze néhány sejtből álló lazac-parazita, amelyet nemrégiben egy nemzetközi kutatócsoport vizsgált meg. A vizsgált állat sejteiben mindössze a "váza" maradt meg a mitokondriumnak, légzési funkció nélkül. Forrás: PNAS A kizárólag lazacokban élősködő állat a Henneguya salminicola, a myxozoa nyálkaspórások altörzsébe tartozik, amelyek pedig a csalánozókhoz, vagyis a korallok, medúzák rokona, s a legkisebb élő állatokat foglalja magában ez a csoport. A mindössze néhány tíznél kevesebb sejtből álló élősködő a lazac izomzatában él. A parazita sejtjeinek vizsgálata olyan tulajdonságot tárt fel, amelyről eddig azt hittük, az állatok körében egyáltalán nem létezik: a sejtek anyagcseréjéhez nem oxigén adja az energiát e különös lényeknél.
Viszonylag kevés faj volt képes alkalmazkodni ehhez a folyamathoz. A környezetszennyezés direkt és indirekt hatásai megváltoztatják az evolúció eddigi irányát. A fajok eltűnése, létszámának jelentős csökkenése a közösségek instabilitásához vezet.
Hozzászólások
A természetes szelekció megváltozott iránya a genotípus átalakulásához vezet. A szennyeződések mutagén hatásúak is lehetnek. Az ember számos olyan anyagot például a kőolaj és a kőszénkészletek juttat a környezetbe, amellyel korábban az élőlényeknek csak kis része kerülhetett kapcsolatba.
Bomlástermékeik hasznosítására kevés élőlény képes, így azok fokozódó mértékben halmozódnak fel és fejtik ki káros hatásukat. Hasonló problémát jelent a szintetikus úton előállított, a természetben elő nem forduló anyagok felhalmozódása.