Hosszú férgek azt
Tartalom
Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése
Anatómiai—élettani sajátosságaik[ szerkesztés ] A húrférgek hosszú testű, többé-kevésbé merev, húrszerű férgek; elérhetik az 1 m-es hosszúságot is.
Testüket vastag kutikula fedi, amely alatt ún. A hipodermisz sokszögletű sejtek egyetlen rétegéből áll. Alatta van a bőrizomtömlőamely csak hosszanti izmokat tartalmaz. Egy vagy két középvonaluk van, oldalvonalaik nincsenek.
A kutikulájuk felületén finom vésmények sculptura találhatók, melyek fajonként különbözőek, így segítenek a felismerésben. A bőrizomtömlő a középvonalaknak megfelelően 1, illetőleg 2 helyen hosszanti megszakadást mutat. A tengeri fajoknál a testüreg osztatlan, míg az édesvízieknél több üregre tagolódik kötő szövetes falak segítségével egy hátközépi, egy hasközépi, két félig oldali, két oldali üreg. Bélcsatornájuk a hasközépi üregben hosszú férgek azt végig.
Belső élősködők: férgek
Szájuk csúcsi helyzetű, kicsiny, olykor el is záródik. Egész bélcsatornájukon a hosszú férgek azt jelei mutatkoznak, mert kifejlett állapotban nem is táplálkoznak. A Goriidea osztályban megvan a végbél és nyílásaa végbélbe torkollanak az ivarjáratok is kloáka.
A Nectonematidea osztályban a középbél vakon végződik, utóbél — és így végbél — nincs. Légző- keringési és kiválasztószerveik nincsenek. Légzésük diffúz módon, a hosszú férgek azt kutikulán és hipodermiszen át történik.
A tápanyagokat a testüregben lévő folyadék szállítja, a kiválasztás pedig sejtek szintjén önállóan történik. Központi idegrendszerük a bélcsatorna elejét körülfogó ideggyűrűből garatideggyűrű és az ehhez kapcsolódó hosszanti hasi idegtörzsből áll.
Dúcok nincsenek, az idegsejtek szétszórva helyezkednek el az idegtörzs mentén. Bőrérzékszerveik vannak, melyeket tapintó papilláknak nevezünk. A hímeknek a farki testvégen ivari papilláik is kifejlődtek.
A húrférgek váltivarúak, egy szarvasmarha-galandféreg adaptációi parazita életmódhoz párosak. A hímek testvége egyes nemekben kétkaréjú, a nőstényeké mindig csak egykaréjú ivari dimorfizmus.
A hímek heréje a félig oldali testüregöbölben helyezkedik el, és a vezetékük a végbélbe torkollik kloáka. A petefészkek az oldali testüregöblök falán fejlődnek, egymás után, sorban. hosszú férgek azt
Húrférgek a szöcskében, mint gazdaállatban. Egyedfejlődésük a következőképpen történik.
A megtermékenyített petéből lárva fejlődik, amelynek fején szúró-fúró tövisek találhatók egy kiölthető-visszahúzható, ormányszerű képletben, az ormány végén pedig két horogkoszorú. A lárva valamilyen vízi rovar pl.
Vagy a lárvát, vagy a belőle kifejlődő imágót eszik meg más, ragadozó vagy dögevő rovarok. Egyes húrférgek a növényeken tokozzák be magukat, és növényevő rovarok eszik meg őket pl.
A gazdában a húrféreglárva fokozatosan átalakul: féreggé fejlődik, eléri a végleges, kifejlett testméretet, de az ivarérettséget még nem. Hazánkban a húrférgek gazdái elsősorban futrinkafélék Carabidaedögbogárfélék Silphidae és gyászbogárfélék Tenebrionidaede lehetnek még egyenesszárnyúak és pókok is.
- Bélférgesség - Kérdezze meg gyógyszerészét!
- Belső élősködők: férgek
- A paraziták rendszeres tisztítása
- Mit lehet tenni bélféreg ellen?
- Álmatlanságtól szenved?
A kifejlett féreg elhagyja a gazdaállatot, és vizes környezetbe kerülve párzik, majd szaporodik. A húrférgeket korábban két rendre osztották.
- Teljes szövegű keresés Orsóférgesség Okozó: orsóféreg Toxocara canis.
- Rókagomba gombák kezelése férgek
- Megosztás Intro Text Kutyájában sokféle féreg élősködhet, orsó- galand- kampós- és ostorféreg, sőt akár egysejtű élősködők is Giardia.
- A bogarak paraziták az emberben
A két korábbi rendet emelték osztályi rangra. Gomolyférgek osztálya — Goriidea[ szerkesztés ] Csak hasoldali középvonaluk van, testüregük öblökre tagolt, kloákájuk van.
A kutya férgességének tünetei
Tengeri gomolyférgek osztálya — Nectonematidea[ szerkesztés ] Háti és hasi középvonaluk van, testüregük nincs öblökre tagolva. Utóbelük hiányzik, ivarmirigyeik páratlanok. Tengeri állatok, testükön úszósertékkel.
- Férgek az ízületek kezelésében
- Parazitakezelő szorbensek
- Húrférgek – Wikipédia
