Paraziták a társadalomban
Tartalom
- Nincs hozzászólás Kultúra Bong Joon-hoÉlősködőkfilmmozitársadalomkritika Az Élősködők nemcsak Bong Joon-ho legkiválóbb filmje, hanem simán pályázhat a es év legjobbja címre is.
- Sebők Zoltán: Parazita kultúra
- Таких воспоминаний у тебя нет, ибо ты уникален.
- Parazita az emberben | Leggyakoribbak, tüneteik, kiűzésük
Ennek fényében különösen szimbolikus, hogy éppen a századik születésnapra nyerte el az ország filmgyártása történetének első cannes-i Arany Pálmáját az Élősködőkkel.
A Cannes-i fődíj szimbolikus megkoronázása is mindannak, amit az utóbbi két évtizedben a dél-koreai filmgyártás elért. Még nincs két évtizede, hogy először szerepelt koreai film a világ legrangosabbként számontartott versenyében Cannes-ban.
"Hogy kerültek ezek oda? És hogy hagyhattam őket ennyi ideig a szervezetemben?"
Az Élősködőket megelőzően a legmagasabb rangú díjat a zsűri nagydíját Cannes-ból Park Chan-wook vihette haza Koreába az Oldboy-ért ben. Álmában férgek ürülékben ez a névsor abból a szempontból is, hogy mi az a sajátosság, amit a koreai film a nemzetközi filmes porondon képvisel — ez pedig a műfajokhoz és a populáris filmhez való viszonyban érhető tetten.
Ugyan Im Kwon-taek, amikor ben először kapott meghívást a cannes-i versenybe, már nagyjából húsz éve művészileg komolyan vehető filmeket is készített, azonban filmkészítői karaktere döntő részben különféle szórakoztatófilmes műfajok sorozatgyártása során formálódott.
Előkészületek[ szerkesztés ] A film ötlete ban született meg.
Park Oldboy című munkája sem volt szokványos Cannes-i díjazott, amit paraziták a társadalomban a zsűrit abban az évben elnöklő Quentin Tarantino populáris zsánerek iránti rajongásának tudtak be a meglepett megfigyelők. Bong Joon-ho sem az a fajta Cannes-i versenyző, kinek filmjeiért csak a finom ízlésű cinephilek rajonganak.
Az Élősködők, mint a dél-koreai társadalom tükre
Az Élősködők a sajtóhírek szerint a valaha Arany Pálmát nyert alkotások között máris a legnézettebb filmnek tekinthető, és Bong-nak nem ez az első filmje, mely a koreai pénztáraknál elérte a blockbusterek álomhatárát, a 10 millió eladott jegyet: a The Host paraziták a társadalomban A gazdatest ban szintén megugrotta ezt a szintet és néhány évig a koreai nézettségi örökranglistát is vezette. Bong rendezői karaktere és filmjei testesítik meg talán legjobban és nemzetközi szinten is legsikeresebben azt a jellegzetességet, ami különösen érdekessé teszi a koreai filmgyártást: benne a társadalmi érzékenységgel és helyi kulturális jellegzetességel összekapcsolódó művészeti erények, valamint a populáris zsánerekre erőteljesen támaszkodó formai megoldások sajátosan erős és sikeres konstrukciót képesek létrehozni.
Amint az Élősködők bemutatója után a cannes-i fesztiválon adott nyilatkozatában is fogalmazott, Bong paraziták a társadalomban rendezőnek tekinti magát.
Műfaji filmeket készít, csak nem nagyon szereti követni a műfajok teremtette konvencionális kódokat.
A szegények már a spájzban vannak – Élősködők | ELTE Online
A társadalmi üzenetet sokszor éppen a rögzült formák megtörésén, a roncsolt kódok használatán keresztül tudja megjeleníteni. Ennek megfelelően a műfajok keverése, ami szintén állandó visszatérő jegy filmjeiben, nem valamiféle elhatározás eredménye, hanem járulékos következménye a megtört konvenciók alkalmazásának.
Ugyanakkor egyértelmű, hogy Bong Joon-ho munkáinak visszatérő vonása, hogy társadalmi és politikai értelemben tudatos és kritikus filmeket készít: A halál jele című krimijében koreai katonai diktatúra utolsó éveinek igazságszolgáltatásáról fest kritikus képet, az Anya és A gazdatest is bővelkedik a hivatalos szervek felkészületlenségének és tehetetlenségének pellengérre állításában, ahogy az Okjában a kapitalista képmutatás kapja meg a magáét.
Az Élősködők vezérmotívuma is egy nagyon aktuális kérdés: a Koreában is egyre nagyobb gondot jelentő, egyre drasztikusabb szintet elérő gazdasági polarizálódás a szegényebb és gazdagabb rétegek között. Az Élősködők tehát a műfajiság és a társadalomkritika ötvözésének szemléletes és jól sikerült példája.
Az alapötlet a film forgatókönyvét Bong és Han Jin-won forgatókönyvíró közösen jegyzik a koreai társadalom nagyon aktuális és égető problémáját helyezi a középpontba.
A koreai társadalomban a leggazdagabb és a legszegényebb rétegek között a gazdasági polarizáció az es nagy ázsiai gazdasági válság után, a neoliberális gazdaságpolitika következtében különösen felgyorsult paraziták a társadalomban mára a társadalmi rétegek között fennálló gazdasági egyenlőtlenség tekintetében a fejlett országok között Korea az élbolyban van.
A szélesre nyílt gazdasági szakadék két oldalát képviseli a félig a földalatt, nedves és lepukkant szuterénben élő Kim család és az előkelő domboldalon, fallal körülvett modern villában élő Park család. A leggyakoribb koreai családnevek használata tovább erősíti a történet társadalmi parabola jellegét.
A fent és a lent ellentéte mindvégig a film központi motívuma lesz. A föld alatt lakó Kim család tagjai igyekeznek feljutni a szuterénből a napfényre, a Park család domboldali villájába. A lent valóban igazán lent van, a földszint alatti szuterénben, ahová az ablakon hol részegek vizelnek be, hol pedig az esővíz árasztja el.
Hogy hogyan jutott ilyen mélyre a Kim család, arról főként utalásokból értesülünk: az apának számos vállalkozása volt, melyek mind tönkrementek, a fiú pedig számos sikertelen egyetemi felvételin van túl. Ugyanakkor a család tagjai tehetségesnek és életrevalónak tűnnek: a lány remek hamis bizonyítványokat photoshoppol a testvérének, és negyedóra guglizás után képes magát művészetterapeutaként eladni a Park családnál. Az apa kiválóan elsajátítja a szerepet, melyet a fiú forgatókönyve alapján játszik el a nagy átverési hadművelet során, ugyanakkor sofőrként mely állást az átverések nyomán nyeri el valóban hibátlanul, magas színvonalon teljesít.
Parazita kultúra 1. Az es évek elején meghívást kaptam egy nemzetközi művészettörténeti tanácskozásra, melynek az volt a témája, hogy meghalt-e az avantgárd, illetve, hogy milyen esélyei vannak manapság a szubverzív művészeti magatartásnak.
Vagyis a Kim család helyzetéért a film alapvetően a társadalmi körülményeket és igazságtalanságot hibáztatja, nem az egyéni képességek hiányát — a kis- és középvállalkozásoknak, főként az es válságot követő, nehéz helyzetére utalnak a család múltjának hullámvölgyei, a láthatóan tehetséges gyermekek sikertelensége pedig arra, hogy az ilyen helyzetben lévő családok, melyek nem engedhetik meg maguknak az extra oktatási kiadásokat magántanár, különóranem remélhetik, hogy gyermekeik a legjobb egyetemekre bekerüljenek, s így lehetőséget kapjanak a társadalmi felemelkedésre.
Koreában a társadalmi felemelkedést és a boldog jövőt minden szülő számára a legkiválóbb egyetemek testesítik meg — bármennyit és bármilyen áron hajlandóak a bejutásra áldozni, s ahogy a film végén is láthatjuk, minden viszontagság után a fiú továbbra is abban hisz, hogy egyszer majd bejut az egyetemre és ez mindent megold.
A Kim család felemelkedésének elindulásához is ez a jellemzően koreai, az oktatáshoz kötődő motívum kínál lehetőséget: egy jómódú, befolyásos barát közvetítésével Kimék fia bejut Parkékhoz mint angol magántanár. Ez aztán elindítja a láncreakciót, a személyes beajánlások és az aljas gyanúbakeverések folyamatát, melyben a Kim paraziták a társadalomban tagjai kíméletlenül intézik el vetélytársaikat az állásokért folytatott versenyben.
Habár néha felvillan, hogy a Kim család tagjai együttéreznek az azonos társadalmi osztályba tartozókkal aggódnak, férgek a lábak bőre alatt a kitúrt sofőr kapott-e vajon új állást, megszánják és beengedik az elűzött házvezetőnőt Parkék házába, hogy otthagyott holmijait elvihessede amikor a megszerzett új pozíciójuk kerül veszélybe, kegyetlen és erőszakos módon, az osztályszolidaritás minden nyoma nékül, tiporják el paraziták a társadalomban ellenséget, legyen az akár még náluk is nyomorultabb helyzetben, a föld alá száműzve.
Mit lehet tenni parazita ellen? Parazita kisokos Fáradékony, ingerlékeny, emésztési problémái vannak, gyakran fáj a feje, rossz a vérképe?
Bong a komoly témát a populáris formai megoldások segítségével, a műfajok keverésével dolgozza fel: egyrészt humorba csomagolja a társadalmi kritika fegyverét, ami a film elején még felszabadult nevetéshez vezet, majd a történet horrorba fordul: az osztályellentét késsel és nyársvassal vívott véres forradalomba vált a születésnapi zsúron.
Marx ismert mondása, miszerint a történelem ismétli önmagát, először mint tragédia, azután mint komédia, Bong feldolgozásában tragikomédiaként ölt paraziták a társadalomban. A zárlatban a pincéből morzézó apa figurája paraziták a társadalomban egymásba forrasztja a tagikus és komikus jegyeket, s konstatálja egy sikeres forradalom megvalósításának lehetetlenségét.
Bong Joon-ho angol nyelvű debütálása Snowpiercer és a Netflix gyártásában készült antikapitalista parabolája Okja után hazatérve jellegzetesen koreai motívumokból épít globálisan működő társadalomkritikát, melyben a jövőre nézve nem sok reménnyel kecsegtet. Rendezte: Bong Joon-ho. Írta: Han Jin-won és Bong Jong-ho.
Tartalomjegyzék
Kép: Hong Kyung-pyo. Zene: Jeong Jae-il.
Forgalmazó: Mozinet Kft.
