A sertés és a fonálféreg

Ujj féreg

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Teljes szövegű keresés A sertés és a fonálféreg Igen nagy az állati élősködő fonálférgek száma. Egyesek csak lárvakorukban élősködnek, kifejletten szabadon élők. Ilyenek pl.

a paraziták váladékot választanak ki gyermek kezelése férgektől

Legismertebbek azonban azok a fajok, amelyek az ember vagy az ember háziállatainak parazitái. Gyakran ezek is közvetett fejlődésűek, lárváiknak különféle köztesgazdáik vannak.

Enterobiasis

Főleg súlyos trópusi betegségeket okozó fonálférgeket terjeszthetnek különféle ízeltlábúak. A medinaféreg Dracunculus medinensis köztesgazdái apró kandicsrákok, a fertőzést az okozza, ha ivóvízzel az ember szervezetébe kerülnek. Nálunk a legveszélyesebb fonálféreg a trichina Trichinella spiralisamelynek köztesgazdái is gerinces állatok, igen gyakran a házi sertés, illetve a vaddisznó is.

Az izomtrichina a gazdaállatnak mindenekelőtt a rágóizmaiban, a nyelvben, a bordaközi és a rekeszizmában fordul elő. A fertőzési veszélyt az állatorvosilag nem ellenőrzött disznóvágások, illetve a ujj féreg sózott, füstölt, pácolt hús fogyasztása jelentik. A kifejlett állatok béltrichina a sertéshúst fogyasztó ember, ill.

Trichuriasis

Ezek egy része ürülékkel a szabadba, más része a bélfalat átfúrva a vérpályába, innen az izomzatba kerül. A béltrichina lázas gyulladást idéz elő, amely azonban gyógyszeresen viszonylag egyszerűen kezelhető.

a paraziták visszértágulatot okoznak fertőzés aszcariasis módszerei

Veszélyesebb az izomtrichina, amely izomfájdalmakat és toxikus anyagcseretermékei révén súlyos mérgezést trichinellosis okoz. Gyógyítása sokkal nehezebb, a megbetegedések egy része korábban halálos kimenetelű volt. Korábban magas hőmérsékletű föld alatti munkahelyeken elég gyakran fordult elő a bányaféreg Ancylostomum duodenaleamely a nyombél élősködője. Szintén bélélősködők, de csak táplálékot vonnak el gazdaszervezetüktől az orsógiliszták Ascaris-fajok.

Ezek jó arasznyi méretű, orsó alakú férgek, amelyek a vékonybélben élősködnek. Fertőzésük sápadtságot, alultápláltságot okoz. Az emberben az Ascaris lumbricioides nevű faj fordul elő, amely egyúttal a sertésnek is parazitája.

Közeli rokon, más fajok élnek a szarvasmarhában és a lóban. Szintén a sertéstől lehet megkapni az ostorgiliszta Trichiuris trichiura -fertőzést. Ez a faj a vastagbél lakója. A leggyakoribb parazita fonálféreg a kicsiny méretű hím: 3—5 mm, nőstény 8—10 mm hegyesfarkú bélgiliszta, amely az ember és háziállatai gyakori bélélősködője. Ujj féreg nőstény az esti-éjszakai ujj féreg a gazda végbélnyílása közelébe petézik, ami viszketéssel jár.

Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése

Ha a gyermek vakarózik, és utána ujját szopja, kész a fertőzés. A kellemetlenségeken kívül az erősebb fertőzés sápadtsággal, nyugtalansággal, alultápláltsági tünetekkel jár.

Mudfield Sárrét Teljes album (2019)

A legsúlyosabb betegséget okozó fonálféreg a trichina Ivari kétalakúságot látunk az orsógilisztánál A kerekesférgek változatossága Hosszúkás, megnyúlt testűek az ún.

Páncéljuk gyakran teleszkópszerűen illeszkedő részekből tevődik össze, ilyen pl.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Nőstényeiknek páros petefészkük van, hímjeik ismeretlenek. Csökevényes szervezetű, apró hímjei vannak az egypetefészkű kerekesférgeknek Monogonta rend.

parazita lánc példa

Igen változatos alakúak és életmódúak. Egyes fajaik címerpajzs alakú ujj féreg, pl. Utóbbi faj onnan kapta nevét, hogy gyakran telepszik rá apró rákok vagy vízirovarok páncéljára, amelyekkel hurcoltatja magát. Ujj féreg jellegzetes alakú tüskés nyúlványokkal ellátott páncélú fajok közül ujj féreg lebegő életközösségének planktonjának gyakori, tipikus fajai a kéttüskés és a négytüskés férgecske Brachyonus angularis, B.

ujj féreg

Kisebb-nagyobb állóvizeinkben egyaránt gyakori, lebegő faj a zsákbelű férgecske Filina longiseta és a kardos férgecske Polyarthra vulgaris.

Dúsabb növényzetű kisvizek, árkok lakója a pompás férgecske Epiphanes senta és a csillósfülű férgecske Notommata aurita.

Az orsóférgesség tünetei

Kétujjú lábfüggelékükkel az aljzaton vagy vízinövényeken mászkálnak. Aljzaton ülő szesszilis fajok: a négylebenyes kerékszervű tegzes férgecske Melicerta ringensa hosszú tapogatónyúlványú házas férgecske és virágalakú férgecske Collotheca proboscidea, Stephanoceros fimbriatus ; testüket kocsonyás burok veszi körül.

Sertések belében élősködik az óriás buzogányfejű féreg A fonálférgekkel valószínűleg közelebbi rokonságban állnak a húrférgek Nematomorpha osztály. Lárváik élősködők: főként rovarok sáskák, bogarak parazitáik. A kifejlett állatok vízben élnek, főleg hideg vizű forrásokban és kisebb állóvizekben találhatók.

ujj féreg

mely párnákban nem indulnak el a paraziták

Szintén a hengeresférgekhez soroljuk a buzogányfejű férgeket Acanthocephala osztály. Belső élősködők, a köztesgazda itt is valamilyen ízeltlábú, a végleges gazdaállat pedig gerinces.

A sertés és a fonálféreg

Szervezetük az élősködő életmód miatt erősen leegyszerűsödött. Jellemző szervük a horgakkal borított ormány, amellyel gazdaállatuk bélfalába kapaszkodnak. Sertések belében gyakori az óriás-buzogányfejű féreg Macracanthorhynchus hirudinaceusamelynek hímjei 5—10 cm hosszúságúak, a nőstények hossza viszont meghaladhatja a fél métert ujj féreg.

Köztesgazdái olyan ganajtúró bogarak ill. A sertés ilyen bogarak pajorjainak elfogyasztásával fertőződik meg. Gyakori bélélősködő a hegyesfarkú bélgiliszta.