Ha megszívja az ujjait, férgek lesznek
Tartalom
Ahhoz, hogy egy-egy komponens, jelen esetben egy- egy állati egyed viselkedését megértsük, elengedhetetlenül szemügyre kell vennünk azt a kölcsönhatás-hálózatot, amelynek ez az adott állat mint komponens a tagja. A legfontosabb kölcsönhatások azok, amelyek az állatot energiával látják el.
Tehát azok, amelyek révén táplálékát szerzi, legyen az növények fogyasztása vagy vadászat. De természetesen ide sorolhatjuk azokat is, amelyek révén igyekszik elkerülni, hogy ha megszívja az ujjait maga mások táplálékforrása legyen, tehát ide soroljuk a ragadozók elleni védekezés viselkedésformáit is. Végül, de nem utolsósorban az állatnak a különböző tevékenységeit egymással is össze kell hangolnia, valamint választania kell az adott célhoz vezető lehetséges utak, módszerek között.
Dr. Lakos András
Ez utóbbi tevékenységet nevezi a korszerű etológia optimalizációs viselkedésnek. Ezek a témák együttesen akár egy kétszer ekkora ha megszívja az ujjait anyagát is kitehetnék, itt tehát csak a legfontosabb alapelvek tárgyalására szorítkozunk. A táplálékszerzés Valamennyi élőhely gazdag keveréke az élőlényeknek, az élettelen tárgyaknak, színes kavalkádja hangoknak, szagoknak, formáknak, mozgásoknak.
Ebből a komplex világból kell az állatnak kiválasztania azt a néhány dolgot, ami ehető. Táplálékot találni bizonyos esetekben nagyon egyszerű az állat számára, másoknál viszont bonyolultan szervezett, tanulást, döntéseket magában foglaló kognitív folyamat.
- Elpusztítja a férgek petéit a testben
- Igen, jöjjön el.
- Megjegyzés Amikor néhány hónappal ezelőtt hazaérkeztem az Egyesült Államokba a Déltengereken és egyebütt tett utamról, ahol átéltem ama rendkívüli kalandokat, melyekről az itt következő oldalakon részletesen is beszámolok, a véletlen szeszélye néhány richmondi úriember társaságába vetett, akik behatóan érdeklődtek minden, az általam bejárt vidéket illető részlet iránt, folyvást unszolva, hogy írjam meg beszámolómat a nagyközönség számára is, mivel ez mintegy kötelességem.
- Egyszeri gyógyszer a férgek számára
- Az izmokban fejlődő szarvasmarha szalagféreg lárva
- Este tizenegy órára megérkezett Vaclav Jasek.
Vannak olyan víziállatok, mint például a kagylók vagy bizonyos halak, egyes bálnák, amelyek egyszerűen kiszűrik a kopoltyúikon vagy a szájukon áthaladó vízből az emészthető organizmusokat, és nincs szükségük bonyolult felismerő érzékszervekre, fáradságos kereső tevékenységre, intelligens vadászatra. A legelő állatok, mint az antilopok, a bölények, a juhok, egy táplálékszőnyeget találnak maguk alatt, legalábbis az év egy részében, és a táplálék bőséges, ha nem is túlságosan magas tápértékű.
Dr. Lakos András Infektológus szakorvos, MTA doktora bemutatkozása
Az előbbi kérődzők számára sem okoz különösebb problémát a táplálék megkeresése, de a felvett nagy mennyiségű, energiaszegény anyag megemésztése már speciális adaptációt igényel. Minthogy ezek az állatok lassan emésztenek, a táplálkozásuk és az emésztésük szinte folyamatos.
Bizonyos növényeket ha megszívja az ujjait, másokat csak ínség esetén hajlandók megenni, megint másokat elkerülnek. Ezek a választások rendszerint összefüggnek a növényekben lévő tápanyagokkal, de azok csersav- alkaloida- és esetleges egyéb - a legelő állat ha megszívja az ujjait mérgező vegyület - tartalmával is, amely a növények fő védekezési módja a legelés ellen.
Más állatok számára a táplálék rejtve van, és idejük nagy részét a táplálék megkeresésével töltik. Ilyen esetekben lényeges, hogy az állat miről ismeri fel a táplálékot, hogyan dönti el, hogy az élőhelye melyik részén keresse, meddig tartson ki egy adott hely felderítésében stb.
Ezek a feladatok bonyolult érzékelési és döntéshozó mechanizmusokat igényelnek. Ha egy adott helyen az állat megtalálta és elfogyasztotta a táplálékot, sokszor azon a helyen ascaris szem ideig nem lesz mit keresnie. Sok állatban fejlődtek ki ezért bonyolult memóriamechanizmusok és arra épülő viselkedési szabályok, amelyek segítségével számon tartja a már eredményesen látogatott helyeket.
A férgek lesznek például jól megjegyzik, hogy melyik virág nektárját fogyasztották el. Más fajok olyan táplálékot fogyasztanak, amelynél egy falat megtalálása arra serkenti az állatot, hogy jó alaposan kutasson a környéken, mert igen nagy valószínűséggel talál a közelben még többet is.
Ezeknél éppen ellenkezőek a memóriára alapított viselkedési szabályok. A kisebb méretű táplálékot esetleg könnyebb megszerezni, de időrabló a begyűjtése, a nagyobbat nehezebb elfogni, vagy ha termésről van szó, felnyitni. A táplálkozás módja és a táplálék megtalálásának optimális lehetőségei sokféle viselkedésformát fejlesztettek ki, amelyek férgek lesznek sokat már tárgyaltunk.
Így például a territoriális állatok növelhetik táplálkozási lehetőségeiket azáltal, hogy intenzíven védelmeznek egy táplálékban gazdag területet fajtársaiktól.
Etológia | Digitális Tankönyvtár
Ezeknél mindig ki lehet mutatni, hogy szoros összefüggés van a terület táplálékbősége és az állat territoriális viselkedése között. Táplálékban szegény vagy olyan területet, ahol a táplálék ritkán és véletlenszerűen fordul elő, általában nem védelmeznek az állatok.
Megszűnik a védelem akkor is, ha a terület különösen gazdag táplálékban. Gyógyszer férgek felnőttek vélemények állati agy tehát mindig gondos számításokat végez, hogy energiaráfordításait és energiabeszerzéseit szorosan összehangolja, minimális ráfordítással maximális nyereségre tegyen szert.
Ugyancsak lényeges kérdés, hogy az állat egyedül keresi táplálékát vagy társával, társaival közösen. Amikor a táplálék ritkán és véletlenszerűen fordul elő, férgek lesznek olyan nagy területet kell bejárni érte, amit nem lehet megvédeni, az állatok gyakran óriási csapatokba tömörülnek, és együtt táplálkoznak, néha még különböző fajok is.
Ennek az az oka, hogy a sok állat együtt gyorsabban felfedezi és tökéletesebben kihasználja a terület adottságait, mint ha mindegyik külön keresgélne.
Ráadásul a ragadozók elleni védekezés is sokkal könnyebb ilyen esetekben. Jó példa erre a téli időszakban összeálló nagy varjúcsapatok táplálékkeresése. Ha találnak egy alkalmas területet, igyekeznek azt a legkisebb sűrűségben lefedni, hogy mindenkinek elegendő jusson. Mindenesetre a magasan fejlett társas táplálékszerző viselkedésformák inkább a ragadozókra jellemzőek, mert azok tápláléka nemcsak ritkán található és legtöbbször rejtett, hanem a legtöbb esetben intelligens is, és nem várja passzívan, hogy valaki vele energiaéhségét csillapítsa.
Ha a táplálék és a táplálkozó is intelligens, kapcsolatukból rendkívül összetett viselkedésformák fejlődnek ki, amelyekben már nemcsak a genetikai adottságok, érzékszervek, hanem a tanulás és a külső ha megszívja az ujjait rendkívül pontos modellezésének képessége is döntő szerepet játszik.
Vadászat Vadászatnak nevezzük a táplálékszerzés olyan formáit, amelyek a férgek lesznek megöléséhez vezetnek. A vadászokat durván két nagy csoportba sorolhatjuk: a rejtőzködők és a mozgó vadászok csoportjába.
A rejtőzködők elrejtőznek vagy csapdát állítanak, esetleg mozdulatlanul, valamilyen csalogatóval várják a préda közeledését összetett gyógyszer férgek férgek számára sikerük főként azon múlik, hogy milyen ügyesen sikerül álcázni magukat. A rejtőzködők öröklött viselkedési programjai a ragadozókat eleve olyan helyekre irányítják, ahol aránylag nagy a valószínűsége a prédaállatok előfordulásának.
De természetesen gyakran megtörténik, hogy sokáig hoppon maradnak, ilyenkor vagy új, kedvezőbb leshelyet keresnek, vagy ráfanyalodnak az aktívabb keresésre.
Infektológus szakorvos, MTA doktora
Aránylag kevés állat készít csapdákat, a legismertebbek ezek közül a pókok, amelyek művészi technikát fejlesztettek ki hálószövésükkel. De sok állat csalogatja a prédát valamilyen módon, és amikor az állkapcsai közelébe kerül, akkor ragadja meg. Számos tengeri halfaj tartozik ebbe a csoportba. A ragadozók többsége mozgó vadász. Szaglása, hallása, látása vagy egyéb érzékelőmechanizmusa segítségével felderíti a prédát, majd üldözi és megragadja. Az üldözés lehet nagyon egyszerű, amikor a ragadozó pusztán a gyorsaságával igyekszik a prédát utolérni.
Ilyen vadász például a gepárd, a leggyorsabb emlősállat vagy az igen sebes repülésre képes vándorsólyom. Más vadászok óvatosan lopakodva becserkészik a prédát, és csak közvetlen közelből támadnak rá. Ez a vadászati mód csak a szárazföldi állatoknál ismert, és legszebb példáit a macskafélék közt találjuk.
Halaknál előfordul, hogy kiugranak a vízből valamilyen prédáért, egyes madarak a víz alá buknak zsákmányt szerezni. De azért nagy általánosságban az a jellemző, hogy a madarak a levegőben, a víziállatok a vízben és a szárazföldiek a szárazföldön üldözik a zsákmányt.
- EDGAR ALLAN POE VÁLOGATOTT MŰVEI
- Vannak-e rákjainak parazitái
A vadászok érzékszervei a legkülönfélébbek. A csúcsragadozóknak, mint a szirti sas, az oroszlán, a cápa, olyan érzékszerveik vannak, amelyekkel igen nagy távolságból is képesek észlelni a prédát mozgása, szaga, zaja vagy hangja alapján. Vannak azonban olyan ragadozók is, amelyeknek szó szerint bele kell ütközniük az elfogyasztásra alkalmas zsákmányba, mert érzékszerveik fejletlenek. Tipikusan ilyen például a katicabogár. Fel s alá mászkál a növényeken, és ha beleütközik egy levéltetűbe, férgek lesznek megragadja és elfogyasztja, de még kisebb távolságból sem képes zsákmányát észlelni.
Ha a zsákmányt a ragadozó észrevette, és valamilyen módon sikerült a közvetlen közelébe jutnia, akkor az áldozatot le kell győznie nagyobb testi erővel, és alkalmas módon, lehetőleg gyorsan, megölnie. A földi ragadozóknál a karmoknak és a fogaknak, a madaraknál a karmoknak és a csőrnek, a halaknál pedig gyakran a fogakkal megfelelően felszerszámozott állkapocsnak van fontos szerepe a préda megragadásában és megölésében.
Ha a ragadozó jóval nagyobb zsákmányánál, nem kell különleges gyilkoló módszereket alkalmaznia. Egy béka vagy gyík egyszerűen elevenen bekapja a rovarokat vagy a csigákat. Ha a préda viszonylag nagy, akkor a ragadozónak először mindenképpen meg kell ölnie, hogy később zavartalanul elfogyaszthassa. A nagy kígyók pusztán izmaik erejét használják ki, rátekerednek a prédára és addig szorítják, amíg megfullad. A mérgeskígyók viszont ha megszívja az ujjait nyálmirigyeik által termelt nagyon hatásos mérget fecskendeznek az áldozatukon ejtett sebbe, ami a zsákmányt rövid idő alatt megbénítja.
Specializáció: Kullancs által terjesztet fertőzések
Sok ízeltlábú is használja ezt a módszert, például a pókok. Ha megszívja az ujjait nagyobb testű emlősragadozók karmaik, tépőfogaik segítségével ölik meg és darabolják fel a zsákmányt.
A sas borotvaéles karmait süllyeszti áldozatába, és erős csőrével darabolja fel azt. A vízimadarak általában a csőrükkel kapják el a zsákmányt, de egészben nyelik le.
