Paraziták szaprofiták
Ismertebb szaprofiták[ szerkesztés ] A szaprofita életmódot folytató szervezetek közé tartoznak egyes mikroorganizmusok, köztük az emberre általában ártalmatlan baktériumokgombáknövények és állatok is.
Amellett, hogy a baktériumok többsége a lebomlott anyag újrahasznosításával, a táplálékhálózatba való visszaforgatásával fontos szerepet tölt be az életközösségekben, az emberi szervezetre közvetlen sózott heringparaziták nem gyakorolnak.
Kivételt képez néhány patogén baktérium, köztük a Clostridium tetani, a tetanusz nevű, izommerevséggel is járó és gyakran halálos betegség kórokozója, mely környezetünkben bárhol előfordulhat például az utcai porban, a talajszemcséken és amelynek spórái nyílt sebbe kerülve okoznak fertőzést.
A gombák közül a penészgombák köztük az ecsetpenészaz élesztőgombák, valamint a kalapos gombák többsége paraziták szaprofiták a vadon élő paraziták szaprofiták a termesztett gombák közül a legismertebbek, például az étkezési gombák közül ilyen a csiperke paraziták szaprofiták, a laskagombaa pöfeteg. Például az Aspergillus paraziták szaprofiták belélegezve a tüdőbe juthatnak, ahol a gombafonalak behálózzák a szöveteket és az Aspergillosis nevű betegséget alakítják ki, elsősorban gyengült immunrendszerű beteg emberekben.
A növények közül a legismertebb szaprofiták — azaz szaprofitonok — például a Madárfészek kosbor Neottia nidus-avisa korallgyökér orchidea Corallorrhza innata vagy a fenyőspárga Monotropa hypopitys.
Utóbbi kevésbé ismert, különleges példája a gyökérkapcsoltságnak is más néven: mikorrhizamivel gombák segítségével veszi fel a növény a szerves anyagokat. Az állatok közül például a talajlakó fonálférgekegyes laposférgek tartoznak a szaprofiták közé.
A szaprofiták csoportosítása[ szerkesztés ] A szaprofita növényeket szaprofitonoknak nevezik. Az úgynevezett holoszaprofita élőlények teljes mértékben, kizárólag elhalt élőlények szerves anyagaiból építik fel saját anyagaikat. A hemiszaprofita szervezetek a korhadék mellett vagy a levegőből nyert szén-dioxid redukciójával vagyis fotoszintézisselvagy más módon egészítik ki anyagcseréjüket.
Ide tartoznak egyes növények, például a kéküstökű csormolya Melampirum nemorosum.
A szaprofiták haszna[ szerkesztés ] A szaprofita szervezeteknek köszönhető, hogy a talajban kialakul a humusz, emellett az életközösségeken belüli anyagkörforgalomban is fontos szerepet töltenek be.
A szaprofita szervezeteket felhasználják a mezőgazdaságban is, korhasztásra.
